Felsőzsolca

Fórum

Eseménynaptár

back2020.novembernext
HKSzCsPSzV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      

Közérdekű telefonszámok

  • Segélyhívó

    112

  • Mentők

    104

  • Tűzoltók

    105

  • Rendőrség

    107

  • Orvosi ügyelet

    +36 46 613 039

  • ÉMÁSZ hibabejelentés

    +36 40 424 344

  • Vízművek ügyelet

    +36 46 519 339

  • TIGÁZ hibabejelentés

    +36 80 300 300

  • AVE Miskolc Kft.

    +36 46 500 310

Testvérvárosok > Magyarkanizsa



A Szerbiai Vajdaságban található 13 települést tömörítő járási székhely Magyarkanizsa, az országhatártól mindössze néhány kilométerre, a Tisza jobb partján fekszik. A mai Magyarkanizsa község 1960. január 1-jén három korábbi község, Magyarkanizsa, Horgos és Martonos egyesítésével jött létre.


Teljes leírás:

A Szerbiai Vajdaságban található 13 települést tömörítő járási székhely Magyarkanizsa, az országhatártól mindössze néhány kilométerre, a Tisza jobb partján fekszik. A mai Magyarkanizsa község 1960. január 1-jén három korábbi község, Magyarkanizsa, Horgos és Martonos egyesítésével jött létre. Ma 13 településből álló község. Magyarkanizsa az ország legészakibb része, mind közlekedési, mind áruforgalmi szempontból határ menti községnek, a nemzetközi kapcsolatok egyik legfontosabb gócának, "kapujának" számít, és nemzetközi szinten is különleges szerepe van. Területén található a szerb-magyar határ vasúti és közúti átkelőhelye is, Horgosnál. A horgosi közúti átkelő egész Szerbia vonatkozásában is a legforgalmasabbak egyike. Kanizsa ugyanakkor folyami község is. A révet, folyami átkelőhelyét már egy 1093-ból származó okirat is megemlíti. Magyarkanizsa 910 éves története során, minden államiság keretében különlegeskiváltságokat élvezett ennek a körülménynek jóvoltából..Kedvező fekvésének köszönhetően, a vidéket már az őskorban is lakták. A mai városmag helyén korábban földvár állt. A népvándorlás korában a Marostól délre Kanizsánál volt az első rév, a Tiszán. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a Tiszaparton, a mai Halász tér környékén már abronzkorban létezett település. Az emberi lakhely kialakulását a Tisza közelsége és az átkelőhely tette indokolttá illetve az utak kereszteződése. A középkori okiratos források szerint Kanizsa királyi birtok volt, 1093-ban pedig a Pannonhalmi Benedek-rendi Apátsághoz került a Miroth nevű halastóval egyetemben. Ekkor a mai Budzsák városrész helyén egy másik település is létezett Szatmárnéven, amely a Száva-Szentdemeteri Apátság birtoka volt. A tatárjárás előtt az 1240. évi összeírás a településnek 27 háznépe, vagyis kb. 135 lakosa volt. A tatárjárás, majd a törökdúlás idején a település teljesen elpusztult. A zentai csata idején Marsigli osztrák térképész tábornok is bejártaa környéket, és elkészítette Földvár térképét, amelynek másolata a Halász téri emléktáblán is látható.1686-ban a keresztény hadak (köztük magyarok és szerbek) egyesült erővel kiűzték a törököket Szeged és Zenta térségéből. A török uralom felszámolásával Kanizsa is a határőrvidék része lett. Ennek feloszlatása után 1751-ben pedig a Tiszai Korona (Kamara)-kerülethez csatolták. Ebben az időben hagyta el nagyszámú szerb lakosság, és települt át Bánátba, és Oroszországba. Helyükbe a Kamara 1753-tól magyar lakosságot telepít át az északi megyékből. Jogállását az 1773. évi rendeletek a szerbek jogaival teszik egyenlővé. A település ezután Bács-Bodrog vármegyeszerves részévé válik. Mezővárosi és révjogot is nyert.Az elkövetkező másfél évszázad meghatározó volt a város fejlődésében. Hatékonnyá vált a mezőgazdaság, benépesültek a kanizsai közigazgatás alá tartozó puszták: Adorján, a mai Oromhegyes,Völgyes, Orom, Tóthfalu környéke. Először szórványtanyák, majd tanyacsoportok formájában. Ekkor márvásártartás és a hetipiac is megillette Mária Terézia kiváltságlevele alapján. Erőteljes fejlődésnekindult az ipart. Ezt a fejlődést a magyar forradalom és szabadságharc évei akadályozták meg. A város 1849 folyamán kétszer is leégett, elpusztult, csak 110 ház maradt. A 20. század második felében aztán minden újjáépült. A város 19. századi történetében a nagygazdák, gazdag vállalkozók, kereskedők, iparosok játszották a vezető szerepet. Megalakult a Gazdakör, az Úrikaszinó, az Ipartestület. Beindultak az  olvasókörök, szakszervezeti körök. Megépült a Vigadó, kialakult az Erzsébet liget, más néven Népkert. Gőzmalmokfűrésztelep, és ily módon álláshoz jutott a mezőgazdasági munkaerőfelesleg.  Már ekkor hírnevet szerzett a kanizsai építőipar. 1908-ban rendezett tanácsú várossá lesz.  1912-ben megépült az új városháza, a gyógyfürdő. Az új Szent Pál templom a 17. században épült,  a nagytemplom is ekkor bővült. Az 1700-as években emelt ortodox templom is akkor kapta mai  formáját.

Az első világháború utáni trianoni békeszerződéssel került a Szerb-Horvát-Szlovén-királysághoz. A néhai városi közlegelő területére a kormány délszláv lakosságot telepített, így alakult ki Velebit és a későbbi Vojvoda Zimonjić, de más településkezdemények is kialakulóban voltak. Nagy, dinamikus változásokat hozott a 2. világháború, de a város gazdasági, népességi szerkezete lényegében változatlan maradt egészen az 1960-as évekig. Az 1960-as évektől indult meg a határozott fejlődés mind a mezőgazdaságban, mind az iparban. Elkezdődött az olajmezők kiaknázása, az úthálózat korszerűsítése, ugyanakkor megszűnt a vasúti forgalom Szabadka, és Zenta irányában. A Tisza 1970. évi nagy áradása után új gátrendszer létesült, majd 1973-ban megépült az új tiszai híd. A város új településrésszel is gazdagodott a Körös torkolati részének feltöltésével.

A gyógyhatású hévizet hasznosítja a több mint 80 éves gyógyfürdő, amelynek keretébenszínvonalas szállodai és vendéglátóipari szolgáltatásokat is nyújtanak. A közművelődés nagy múltú:az első iskola 1700-ban létesült. 1840-ben már színtársulat működött, 1863-ban könyvtár létesült, 1867-ben pedig kisdedóvó. Ma a község korszerű oktatási és egészségügyi hálózattal rendelkezik. Kanizsa mindig megkülönböztetett figyelmet szentelt az oktatásnak és a művelődésnek. Itt alakult meg a mai Vajdaságban1880-as években már tanonciskola működött. 1965-ben mezőgazdasági iskola létesült. Már az 1840-es években tartottak színházi előadásokat. Ma a városnak van könyvtára, működik a Cnesa Oktatási-művelődési Intézmény, a művelődési egyesületek, a zeneiskola. Itteni székhellyel működik a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház, és a Nagy József Regionális Kreatív Műhely. Eredményes sportegyesületekkel is büszkélkedhet (birkózás, evezés stb.).

Felsőzsolca már hosszú ideje folytat baráti kapcsolatot Magyarkanizsa községgel, ennek eredményeként, a partneri viszony továbbfejlesztésére 2010. október 20-án a két település aláírta a Testvérvárosi Alapokmányt.
Magyarkanizsa község hivatalos lapja www.kanjiza.rs